FC.Bayer Munchen

Az FC Bayern MünchenNémetország első számú labdarúgócsapata, négy BEK-, ill. BL-győzelmével Európa egyik legeredményesebb futballklubja.

    A klub tortenete...

A csapat alapítását 1900 februárjában a berlini Franz John kezdeményezte. A müncheni Männerturnverein (MTV) tornaklub futballistái be szerettek volna lépni a Délnémet Labdarúgó-szövetség kötelékébe, ám ehhez az egylet többi tagja nem járult hozzá. "Felháborító ez a kicsinyeskedés! Nem akarunk tovább a tornászok árnyékában élni! Ahhoz, hogy igazán nagy klub lehessünk, önállóságra van szükségünk!" - szólt Franz. Az alapító okiratot 18 futballista írta alá 1900. február 27-én. Az akkoriban még kék és fehér színekbe öltöző futballisták hamarosan a város legerősebb csapatává nőtték ki magukat. Első hivatalos mérkőzésükön 7:1-re legyőzték az MTV újraéledő csapatát - egyébként az első világháború végéig éppen az "anyaegyesület" maradt a Bayern legerősebb városi riválisa. A kezdet kezdetén a gárda még a Clemenstrasse pályáján játszott, csak a Münchener Sport Clubbal való egyesülése után költözött át a lényegesen előkelőbb, a Leopoldstrassén lévő sporttelepre. 1907-től az addig többnyire kék nadrágot viselő futballisták sötétvörösbe bújtak, ez utóbbiról kapta becenevét is a csapat: Roten vagy Rothosen, azaz vörösök, illetve vörös nadrágosok. Az első évtized végére alaposan megerősödött legénység 1910-ben és 1911-ben már szép sikereket ért el: kétszer is megnyerte a bajor bajnokságot. Bár a Bayern akkoriban nem tartozott még Németország legerősebb csapatai közé, már fel tudott vonultatni nemzetközi mércével is kitűnő játékosokat. Max "Gaberl" Gablonsky lett a klub történetének első válogatott játékosa (1910.05.16.). A jobbszélső 1922-ig körülbelül 500 mérkőzésen szerepelt a csapatban. Érdekesség: bár futballistaként nem jutott el az1912-es stockholmi olimpiára, mégis részt vehetett a játékokon, miután tagja lett a 4x100 méteres síkfutóváltónak. El lehet képzelni, milyen futógyorsasággal rendelkezhetett...

A Bayernt schwabingeni klubként jegyezték akkoriban, az első világháborút megelőzően nem is akadt olyan tagja, akinek ne lett volna legalább középiskolai diplomája. A bohémek, a művészek, de legalább annyira a diákok, az értelmiségiek fészkének számító városrész jelentette milliő különös melléknevet adott a Bayernnek: Kavaliersklubnak, azaz a gavallérok, ha úgy tetszik az úriemberek egyesületének tekintették, szemben például a mai élcsapatok közül aBorussia Dortmund vagy a Schalke 04 munkásosztályba eredeztetett gyökereivel.

A Bayern 1920-ban és 1923-ban is megnyerte a délbajor bajnokságot. Ekkorra már okkal nevezte magát az egyesület München első számú klubjának, hiszen 700 tagja egyetlen más egyesületnek sem volt. 1925 végén sikerült megállapodni a városi rivális TSV 1860 Münchenvezetőivel, hogy a Bayern bérlője lehessen a Grünwalder Strassén lévő pályának. Egészen az Olimpiai stadion 1972-es felavatásáig az maradt a Bayern "otthona" - azaz a klub közel ötven éven át tulajdonképpen vendég volt még a hazai mérkőzésein is.

A Bayern-futballisták hamarosan Dél-Németország legkiválóbb futballgárdájává nőtték ki magukat. 1926. április 11-én rekordközönség, 26.000 néző előtt a Bayern München 4:3-ra legyőzte a Fürth gárdáját, s története során először, megszerezte a délnémet bajnoki címet. Bármilyen hihetetlennek is tűnik, a statisztikák szerint az egész idényt figyelembe véve Josef Pöttinger nem kevesebb, mint 176 gólt szerzett a bajorok színeiben. Az 1928-as, amszterdami olimpiára utazó német válogatott keretben öt Bayern-futballista is helyet kapott: Conrad Heinkamp, Ludwig Hofmann, Emil Kutterer, Ernst Nagelschmitz és természetesen Josef Pöttinger. 1932–ben a magyar származású, termete alapján "Little"-nek, azaz "Kicsinek" becézett Dombi Richárd keze alatt nyerte meg a gárda az országos bajnoki címet, mégpedig az egész ország futballközvéleményét elkápráztatva, a nürnbergi döntőben 2:0-ra verve az Eintracht Frankfurtot.

A nemzetiszocialisták harmincas évekbeli megerősödése a Bayern Münchent is beárnyékolta. A bajor csapatot ugyanis akkoriban sokan és sokszor csúfolták "zsidó klubnak" elnökének és néhány vezetőségi tagjának származása miatt. A hitleri politika következtében kényszerült lemondani posztjáról Kurt Landauer, az egyesület történetének addigi legnagyobb formátumú elnöke. A Harmadik Birodalom idején a Bayern megbélyegzetté vált.

A negyvenes évek a személyes tragédiák (zsidó származású játékosok politikai indíttatású elzavarása, II. világháború, harc közben elesett játékosok) mellett csekély sportsikert hoztak a csapat életében. A Bayern kétszer, 1944-ben és 1945-ben is megnyerte a délbajor Gauligát (Südbayerische Gaumeisterschaft). Mindazonáltal a Gauliga évei többnyire csalódásokat hoztak a Bayern híveinek. A csapat 1933 és 1942 között a 16-os körzetnek nevezett Bajorországban egyszer sem tudott a harmadik helynél előrébb végezni. 1943-ban, miután a 16-os körzetet déli és északi részre bontották, a délbajor körzetben szereplő csapat magára talált. 1932 után először játszhatott az össznémet bajnoki címért, ám az álmokat hamar összetörte a VfR Mannheim elleni vereség. A Bayern Hitler uralmának 12 éve alatt a német bajnokság összesített táblázatán mindössze a 81. helyet foglalta el! A háborút követő években folytatódott a vesszőfutás. Az 1949-50-es években például 70 gólt kapott a csapat! A mélypont azonban még csak ezt követően jött. 1945 és 1955 között kilenc edző váltotta egymást, hogy aztán a Bayern München az Oberliga Südből az 1954-55-ös idény végén, története során először, kiessen a másodosztályba.

A HuPont.hu honlap ingyen regisztrálható, és sosem kell érte fizetni: Honlap Ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat